Egészségpláza

Stressz és betegségei

A stressz valójában a szervezet reakciója egy ingerre: készültségbe helyezkedik valamilyen szokatlan, veszélyes vagy ismeretlen helyzettel, állapottal szemben. A vészhelyzet érzése miatt feszültség uralkodik el rajta, a vegetatív idegrendszer aktívvá válik, tehát felgyorsul a szívdobogás, nő a vérnyomás és cselekvési kényszer uralkodik el rajta. Fizikai megjelenésében ez sokszor párosul izzadással, az arc kipirosodásával, kéz remegéssel vagy légszomjjal.

Életünkben különböző stresszek érnek. Érezzük, hogy valami nincs rendben körülöttünk,bennünk, de nem tulajdonítunk nagy jelentőséget. Pedig ilyenkor kellene odafigyelni, megfigyelni a testünkben zajló változásokat. Idegesség, kapkodás, türelmetlenség magunkkal és másokkal szemben. A stressz-érzésnek egyik változata lelki, és nem pusztán idegi reflexen alapszik. Egy-egy élethelyzet (például válás, munkahely-változtatás,

munkanélküliség,házasságkötés) feszültséget idézhet elő. Ezek az érzések vagy kellemesek, vagy kellemetlenek, de mindenképpen előre tudhatók. Manapság közismert az a fajta feszültség, amely az elfoglalt – menedzsertípusú – férfiak és nők körében gyakori. Olyan helyzetek idézik elő, amelyeket nem könnyű azonosítani, és a szenvedő alany nem is mindig értékeli őket stressz tényezőként.

Mikortól veszélyes a stressz?

Amikor a  szervezetünk feszült állapotba kerül, alapvetően nem baj és nem is egészségtelen. Ha nem érne minket stressz, gyakorlatilag nem élnénk, hiszen szervezetünket semmi sem késztetné az időszakos „ébredésre” és „riadóra”. Akkor csúszik át a számunkra veszélyes zónába, ha ez a megfeszített állapot tartóssá válik, olyannyira, hogy többé már nem a nyugalmi állapotot szakítják meg a stressz helyzetek, hanem éppen fordítva. A stressz állandósul. Akkor is jelen van a feszültség, ha a kiváltó ok már nincs. Az agy nem csökkenti a stressz-szintet. Hosszú távon igen komoly fizikai és lelki problémákhoz vezet. Az idegrendszer elfárad, a szervezet nem tud pihenni, az alvás nem elegendő, az étkezés rendje felborul, ezáltal az emésztés sem lesz rendben, és mindez egyszerre komoly befolyással bír az immun-, és idegrendszerre. Ebből következően pedig a fáradságon és idegességen kívül sokkal komolyabb tünetekre és betegségekre is számíthatsz.

Gyomorfekély, illetve bármilyen emésztőszervi fekély

Idegösszeroppanás

Alvászavarok

Agyvérzés

Szívroham

IdegösszeroppanásOrvosilag ilyen betegség nem létezik. Ez mindössze egy hétköznapi gyűjtőnév.Az idegösszeroppanás nem más, mint amikor az idegek elérik tűrőképességük határát, melynek hatására időről-időre ki kell törnöd magadból. Ezek a kitörések lehetnek dührohamok, vagy akár sírógörcsök, de alkoholhoz is nyúlhatsz miattuk.Ez az összetörés pedig lehet egyszeri, de általában egy tartós, mások számára sokkoló folyamatot takar.

Túlságosan nyomasztóan, mélyen elragadnak gondolataid.

A negatív érzések elhatalmasodnak feletted.

Álmatlanság vagy aluszékonyság.

Elveszíted a józan ész feletti kontrollt.

Elveszíted ítélőképességed, nem látod tisztán, mikor hogyan kellene viselkedned.

Nem érdekel mások véleménye, szívesen csinálsz botrányt.

Feszültség, idegesség.

“Semmire nincs időm” érzése, állandó rohanás.

Az idegösszeroppanás tulajdonképpen nagyon hasonlít a depresszióra.

Forrás. Femina

Agyvérzés.

Az agyvérzés, vagy más néven a stroke, agyi károsodás. Ez a károsodás járhat átmeneti, de sajnos végleges következményekkel is. Kiváltó oka az, hogy az agy körülírt területei valamilyen okból kifolyólag nem jutnak elegendő oxigénhez vagy tápanyaghoz.

Az agyvérzés fajtái

Az agyvérzésnek két fajtája van.

Oxigénhiány miatt bekövetkező stroke

Vérzéses stroke

A legújabb kutatások szerint az agyvérzés és az alvászavar összefügg. Azt eddig is tudtuk, hogy az alvászavar rengeteg betegséget okozhat közvetetten azáltal, hogy jelentősen csökkenti a szervezet védekezőképességét, és hosszútávon súlyos általános egészségromláshoz vezet. Alvás közben ugyanis csökken az agy irányába áramló vér mennyisége, tehát a kis ereknek ki kell tágulniuk ahhoz, hogy minél több vért tudjanak befogadni. Ha ezek a kis vérerek azonban már korábban károsodtak, az agy nem kap elegendő vért. Normális esetben az ember ilyenkor felébred, de azok között, akik súlyos alvászavarban szenvednek, ez nem mindig így történik. Felébredés helyett agyvérzés következik be.

Bővebben: http://testlelekgyorssegely.gportal.hu/gindex.php?pg=36567105

 

 

Üdvözlünk a Egészségblogon! Belépés Regisztráció Tovább a Házipatikára!